BIOmeteorológia időjárás és …

December – Télelő hava, Karácsony hava – Három téli hónapunk közül december a legenyhébb. Ez a hozzánk érkező nedves légtömegeknek, s a bennük keletkező felhőknek köszönhető, melyek meggátolják a föld kisugárzását. A rövid nappalok mellett a borultság (kb. 80%) a legfőbb jellemző, a napsütés nélküli napok száma a 18-at is elérheti.

Január – Boldogasszony hava – Az év leghidegebb hónapja. Sarki és szárazföldi hideg levegő áramlik hazánk fölé, a páratartalom alacsony. A borultság 75%-os, ez kb. 15 napot jelent. A levegő páratartalma kicsi.

… a népi hagyományok

December 4-én teszik vízbe a „Borbála-ágat”, amely az újesztendőre kizöldell. A tél növényeink nyugalmi ideje, de enyhe napokon a mogyoró és a som is kivirágzik, a tyúkhúr is növekszik.

December 13-án Luca napján nedves fűrészporba szórt búzaszemeket csíráztatnak, s a zöldellő kis növények díszítik az ünnepi asztalt. Luca-székét kilenc fából készítették: kökény, boróka, jávor, körte, som, fenyő, akác, cser és rózsa. E napon készült a hagymakalendárium: egy nagy fej vöröshagymát 12 gerezdre vágtak, melyek a hónapokat jelképezték. Kevés sót szórtak rájuk és a kemence tetejére tették. Másnapra amelyiken elolvadt a só, a jövő esztendőnek abban a hónapjában várható sok eső.

Az a mondás járta, hogy fekete Karácsony, fehér Húsvét, kérdéses azonban, hogy vajon beváltak-e valaha ezek a népi megfigyelések.

Január 6-án, Vízkeresztkor a néphit szerint az enyhe idő és hóolvadás azt jelzi, hogy hamar fog tavaszodni.

Január 22. Vince napjához kapcsolódik a mondás:

„Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince,
Gabonával pajta, csűr,
Mihály így, jó, édes bort szűr.”

Meteorológiai alapja is van annak a nézetnek, hogy „ha nincs fagy januárban, meghozza majd március és április”. Enyhe teleken ugyanis a térségünkben felhalmozódott melegebb légtömegek akadályozzák a sarki hideg áramlását, s van, hogy ez csak tavasszal „talál utat” magának dél felé.

Január 25. Pál napja az év egyik leghidegebb napja, ha ekkor eső vagy hó esik, úgy a megfigyeléses szerint rossz termék várható.

... élettan

Napi ritmusunk igazodik a rövid nappalokhoz. A stressz reakciókban döntő szerepet játszó kortikoid hormonszintünk reggel 7 órakor a legmagasabb, míg agyunk elektromos tevékenysége (EEG) 12 órakor éri el a csúcspontot. Spontán aktivitásunk 15 óra körül már mélypontra csökken, testhőmérsékletünk pedig 17 órakor a legmagasabb (ezt lázmérésnél is érdemes figyelembe venne).

A hidegben csökken a szervezet belső hőmérséklete. A periférián (kéz, láb, fül, bőr) lévő érzékelő idegvégződések ingerülete fokozza az agyalapi mirigy, a mellékvese, a pajzsmirigy hormonelválasztását. Az erek tágassága, s ezzel a hőleadás csökken, majd izomremegés figyelhető meg – vacogás, didergés – a hőtermelés fokozása céljából. A hormonális kompenzáció emeli az energiát adó vércukor szintjét, a mellékvesekéreg-, és a pajzsmirigy-hormonok fokozottabb elválasztása figyelhető meg.

Évszaktól függetlenül a melegfrontra a szervezet a szimpatikus idegrendszer tónusának megváltoztatásával válaszol: nő a pulzusszám, csökken a diasztolés nyomás (a vérnyomásmérés második adata). Hidegfronti hatásra a folyamat ellentétesen zajlik, a paraszimpatikus idegrendszer (nyaki és keresztcsonti gerincvelői szakasz) tónusa változik.
Melegfrontra érzékenyeknek ajánlom az A-, B- és C-vitamint, a kálium- és foszfortartalmú, valamint a lúgos kémhatású élelmiszereket. A hidegfrontra érzékenyek B-, D-, E-vitamint szedjenek, fogyasszanak kalcium- és magnéziumtartalmú ételeket.

Dr. Zimmermann István
Test és lélek gyógyítása, lelki gondozása,
konfliktuskezelés,
fogyás fülakupunktúrával,
időjárás-érzékenység mérése,
káros hatások kivédése.
Telefon: 321-1167