Létfeltételünk:
a pihentető alvás és az álmok

A felnőtt emberek egyéni alvásszükséglete jelentős eltéréseket mutat. A közhit azt tartja, hogy az éjfél előtti alvás kétszeresen számít. Természetesen ebben is különbözőek vagyunk: vannak bagoly típusúak és ugyancsak vannak pacsirták.

Tanuljuk meg elősegíteni pihentető alvásunkat: feküdjünk le ugyanabban az időben, lehetőleg éjfél előtt, könnyű vacsorát fogyasszunk, ne igyunk alkoholt, kávét, mozogjunk sokat napközben, varázsoljuk szentéllyé a hálószobát, ne sajnáljuk az időt és pénzt a megfelelő matrac kiválasztására, és cseréljük ki legalább 7 évenként.

Alvászavarok esetén is alkalmazhatunk természetes módszereket. Nekem sokat segít a következő „altató” tea: tömény kamillateába tejet és mézet teszek, és az ágyban iszom meg.

A kutatások azt mutatják, hogy minden ember álmodik. Tehát annak is vannak álmai, aki egyáltalán nem emlékszik azokra. Újabb vizsgálatok szerint vannak ún. „vastag falú” emberek, akiknek a tudattalanját és a tudatos világát szinte átjárhatatlan fal választja el egymástól. Ők is álmodnak, de az álom nem jut át ezen a vastag falon, garantáltan elfelejtődik. Emiatt nem fenyegeti őket azonban semmilyen veszély vagy károsodás. Ezek az emberek többnyire boldog és sikeres sportolók vagy vezető egyéniségek.

Az álom szerepe az, hogy figyelmeztessen, letértünk az igazi énünk által meghatározott útról. Olyan dolgokat teszünk, amit jobb lenne elhagynunk, vagy nem tesszük azt, ami viszont segítené fejlődésünket. Ezek a figyelmeztetések általában szorongásos álmok formájában jönnek. Az örömteli álmok útmutatóknak tekinthetők. Éjszakánként négy-öt álomciklus zajlik le, de az egy éjszaka álmodottak általában ugyanarról a dologról szólnak, csak különböző megközelítésben.

Az alvás állapotát „kis halálnak” is nevezik. Amióta reinkarnációs terápiával is foglalkozom, azt tapasztalom, hogy a feledésbe merült álmok és az előző életek között párhuzam vonható. Ahogy egy előző élet történéseiből, úgy egy álomból is nagyon fontos útmutatások olvashatók ki jelen életünk fontos kérdéseire vonatkozóan. Álmainkban egy izgalmas, más világot ismerhetünk meg, ahol minden lehetséges: járhatunk vízen, átmehetünk a falon.

Tíz éve vezetek álomértelmezési hétvégéket és böjtös álomtáborokat. Kezdettől fogva az volt a célom, hogy megtanítsam a résztvevőket saját álmaik megőrzésére és megértésére. Táboraimba többször jelentkeztek olyanok, akik évek óta nem emlékeztek álmaikra. Azt szoktam ígérni, hogy ha a tábor során nem fog emlékezni egyetlen álmára sem, akkor visszaadom a részvételi díját. Még egyszer sem kellett ezt megtennem.

Korábbi olvasmányaimból tudtam, hogy az álmok szimbolikusak, vagyis sohasem azt jelentik, amit első látásra jelenteni látszanak. Mégis érdekes volt megélni ezt éppen a halállal kapcsolatos álmaimmal. Amikor sokadszor álmodtam már halálról, akkor ahelyett, hogy orvoshoz rohantam volna, végignéztem az álomnaplómat, és azt tapasztaltam, hogy éppen akkor jelentek meg ilyen álmaim, amikor el kellett búcsúznom valakitől, vagy valamitől, tehát „meg kellett halasztanom magamban valamit”. Az álmaim tehát ebben a „gyászban”, elengedésben segítettek.

Mivel álmainkat és szimbólumainkat saját lelkünk alkotta, így önállóan is képesek lehetünk azok megértésére. A tanfolyam két legegyszerűbb módszerét ezúton átnyújtom a téma iránt érdeklődők számára.

Az első: mesélje el álmait! Ezáltal jobban fog emlékezni rájuk, és gyakran éppen ekkor tudatosul annak valós üzenete.
A második: vezessen álomnaplót! Így jobban felismeri saját, ismétlődő szimbólumait, s később azt is, hogy azok milyen életeseményhez köthetőek, milyen üzenettel bírnak.
Írja a füzet egyik oldalára az álmokat, illetve a megelőző nap érzelmileg hangsúlyos eseményeit, míg a másik oldalra az azzal kapcsolatos gondolatait, felismeréseit.
Az álomértelmezés területén nagy előrelépést jelent az agykontroll alkalmazása, hiszen az álomkontroll módszere is segíthet az emlékezésben.

Az álom az ember magánvagyona, saját álmai ügyében az egyetlen szaktekintély maga az álmodó. Fordítsa a fal felé televízióját, vegyen színes ceruzákat, festéket, agyagot, és alkosson. Rajzolja le, fesse meg, formázza meg álmait, vagy írjon róluk verset, novellát, sőt akár el is táncolhatja őket. Racionális gondolatokkal túlterhelt világunkban óriási szükségünk van erre!